Mit tudunk a metabolikus szindrómáról?
A metabolikus szindróma egy civilizációs népbetegség, amely több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelenti. Ez általában lappangva jelenik meg. Ezek négy részre bonthatók: az egyik a zsíranyagcsere zavara, a második az elhízás, a harmadik szénhidrát anyagcsere zavara, a negyedik pedig a magas vérnyomás.
Az inzulin hormonról a szervezetben kontrollálja a vérben keringő cukor, pontosabban a glukóz mennyiségét. Az inzulint a hasnyálmirigy úgy nevezett béta-sejtjei állítják elő. Normál esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott ételeket glukózzá is bontja. A glukóz a véráram útján eljut a szervekhez, ahol a sejtekben üzemanyagként szolgál. Az inzulin segíti a glukóz sejtekbe való eljutását.
A metabolikus szindróma okai
A tünetegyüttes hátterében több minden is közre játszhat. Ezek között az egyik ilyen, a genetikai hajlam, ám ennél sokkal fontosabbak az életmódbeli tényezők. Ezen belül a leggyakoribb ok a helytelen táplálkozás. Ezen belül is a több kalóriabevitel, illetve az alkoholfogyasztás. Valamint a mozgásszegény életmód is határozottan közreműködik ebben a problémában. Napjainkban Előtérbe helyezzük a gyorséttermeket, a kalóriadús, „élettelen” táplálékokat, a mozgásszegény életmódot, melyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A vérnyomás szempontjából hajlamosító tényező a túlzott sóbevitel, ami vérnyomás emelkedést okozhat a beteg számára.
A metabolikus szindróma tünetei
A metabolikus szindróma tünetei a csökkent vércukorszint-emelkedésre való hajlam, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a magas koleszterinszint, amelyek már önmagukban is fokozzák komoly betegségek megjelenésének valószínűségét, együttesen azonban még jobban emelik a kockázatot, illetve rövidítik az életét az ebben a betegségben szenvedő betegek számára.
Szerencsére a metabolikus szindróma megfelelő életmódváltással felszámolható. Ezt az életmódváltást azért is érdemes megtenni, mert minél hosszabb ideig áll fent a betegség, annál több nehezen gyógyítható vagy éppen maradandó károsodást hagy hátra.
Ha a metabolikus szindróma egyik összetevője már kialakult a szervezetben, akkor szinte bizonyos, hogy a többi összetevő is megjelenik. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb az egészségügyi kockázata ennek.
A metabolikus szindróma lelki okai
A betegség kialakulásában általában a lelki tényezők is fontos szerepet játszanak. Egyes betegeket esetleg mély bánat gyötörhet, vagy már depresszió. A cukorbetegek nehezen engedik át magukat a szeretet érzésének, problémát jelent számukra az elfogadás, a befogadás, az adni és kapni tudás. Vágynak a szeretetre, ugyanakkor nem merik átadni magukat az érzésnek, ezért hajlamosak hamar elkeseredni. Ha a hétköznapok során túl sok feszültség halmozódik fel az emberekben, melyet nem vezetnek le mozgással, könnyen lehet, hogy ez hasi hízást eredményez. Stresszhelyzetben a szervezet kortikotropin hormont termel, melynek feladata, hogy kortizol hormon előállítására késztesse a mellékvesét.
A metabolikus szindróma kezelése
A kezelés eme szindróma esetében főként életmódváltást jelent, azon belül legelsőként is az étrend megváltoztatását.
A modern táplálkozástudomány lényegéhez tartozik az a felismerés, hogy a táplálkozás és az ember egészsége, vagy éppen betegsége között széleskörű összefüggés van. Mondhatjuk azt is, hogy az egészséges életmód egyik kulcskérdése a helyes táplálkozás. A táplálkozással összefüggő betegségek ismeretében tudatosan kell táplálkoznunk és bizonyos esetekben diétákat is betartanunk.
A metabolikus szindróma esetében a betegeknek át kell térnie alacsonyabb glikémiás indexű, zöldségből, gyümölcsből, teljes őrlésű gabonákból, meghatározott mennyiségű és minőségű sovány húsokból álló étrendre, mely egyszerűbben, tulajdonképpen cukorbeteg diétát jelent. Fontos az is, hogy az érintetteknél ne a vacsora legyen a fő étkezés, hanem a beteg inkább többször egyen keveset a nap folyamán, illetve este hat óra után ne fogyasszon ételt, főleg ne gyümölcsöket. Fontos a mozgás azon belül is azok a sportok, amelyek a kalóriát jobban égetik, a keringést jobban serkentik. Ilyen például a kerékpározás vagy pedig a futás is. Az efféle mozgásformát legalább hetente háromszor érdemes végezni egy-másfél órán keresztül.
A betegek egy részének átmenetileg gyógyszert is szednie kell, akár a cukorbetegség vagy pedig a magas vérnyomás miatt. A metabolikus szindróma kezelésénél viszont az a cél, hogy ezeket a gyógyszereket az életmódváltást követően el lehessen hagyni.
A metabolikus szindróma tünetei elkerülhetőek, vagyis megelőzhető a hajlamosító tényezők, tehát az egészségtelen étrend, a mozgásszegény életmód és az elhízás elkerülése. A dohányzás abbahagyása is nagyon fontos ebben az esetben, ugyanis a dohányzás is rontja az metabolikus szindrómát, így fokozza a metabolikus szindróma kockázatát. Az orvos segíthet tanácsaival a dohányzásról való leszokásban is. Kiemelkedően fontos a megfelelő segítség kérése, akár egy dietetikus bevonása, vagy esetleg egy pszichológusé, amennyiben úgy érzi a beteg, hogy első sorban lelkileg kell magát összeszednie, s csak utána kezdené el a komolyabb étrendi és mozgásbeli életmódváltását.
